Helyes táplálkozás

 Az emberi szervezet táplálására a növényi eredetű táplálék a legalkalmasabb, elsősorban a természet által kínált nyers formában.Az emberi szervezet építésének és energiaszükségletének fedezésére, az alábbiakra van elsősorban szüksége:

  • fehérje                                    14-16%
  • szénhidrát                              45-55%
  • zsír                                         25-30%.

 Táplálékunknak e három anyagon kívül még; vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vizet kell tartalmaznia. A helyes fehérje, szénhidrát, zsír arány betartása erőnlétünket, testsúlyunkat szabályozza, a további tápanyagok és a víz, élettani folyamataink nélkülözhetetlen alapanyagai.

 A fenti állításoknak megfelelő táplálékok a következők:

 gyümölcsök (az évszaknak és a földrajzi helynek megfelelő, friss, érett gyümölcsök)

zöldségfélék és főzeléknövények (nyersen, párolva, főzve, sütve)

olajos magvak, csonthéjasok nyersen, só nélkül, valamint az ezekből hidegen sajtolt olajok

gabona magvak, hőkezeléssel, vagy csíráztatással feltárt állapotban

hüvelyesek, hőkezeléssel, vagy csíráztatással feltárt állapotban

egyéb csíráztatott zöldség-, fű- és fűszerfélék

fűszernövények

algafélék

Az emberi test víztartalma kb. 70 %, ezért felépítéséhez is célszerű hasonló víztartalmú természetes ételeket fogyasztani. A szervezet napi igénye: 2-3 liter folyadék. Ennek egy részét célszerű reggel és este gyógynövény teákból kúraszerűen fedezni, azok egészségvédő és tisztító hatása miatt.

Étkezés után 3 órán át lehetőleg ne igyunk, mert a sok folyadék gátolja az emésztési folyamatokat. Feleslegesen hígítja a gyomorsavat és a béltraktus különböző emésztőnedveit.

  1. Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Az aszkétikus koplalás szükségtelen, a böjt is csak időszakosan alkalmazható, a túlevés viszont káros. Ezért naponta két teljes étkezésre és egy könnyű vacsorára van szükségünk.
  2. Egy étkezés alkalmával gyomrunk felét töltsük meg szilárd táplálékkal, egynegyedét folyékonnyal vagy vízzel, egynegyedét, pedig hagyjuk üresen. Ez az étkezési rend biztosítja a gyomor helyes igénybevételét. Gyomrunk és emésztőszerveink túlterhelése különböző betegségek forrása lehet.
  3. Csak alaposan megrágott ételt nyeljünk le, ezzel is megkönnyítve emésztő rendszerünk munkáját. Még a pépes ételt is ?rágjuk meg”, hogy az étel jól elkeveredjen a nyál enzimjeivel.
  4. Ügyeljünk a fehérjék, szénhidrátok és az ún. semleges ételek megfelelő társítására, mert ez biztosítja vérünk sav-lúg egyensúlyát. A különböző ételcsoportok (fehérje, szénhidrát) megemésztéséhez különböző, savas vagy lúgos enzimek valók, amelyek kölcsönhatásban kioltják egymást, sőt gázt is fejleszthetnek, ha a fenti ételcsoportokat egy étkezésen belül keverjük egymással. Ezért lehetőleg ne fogyasszunk fehérjét szénhidráttal vagy gyümölcsöt zöldséggel!
  5. Azzá válunk, amit megeszünk. Az étel, amit elfogyasztunk, nem csak anyagi felépítésű, (akárcsak az ember) ezért finomabb megnyilvánulási formáinkra is hat. Ezt figyelembe véve saját keresetünkből származó, saját kezünk munkájával és nyugodt körülmények között, szeretettel előállított ételt együnk.
  6. A mérgező anyagok, mint alkohol, kábító-, izgató- és nyugtatószerek, valamint a dohányzás, rendkívül ártalmasak mind egészségünk, mind szellemi fejlődésünk szempontjából, ezért ne éljünk velük! Fokozatosan csökkentsük, majd teljesen hagyjuk el kávé- és fekete teafogyasztásunkat, helyettük eleinte pótkávét és gyenge, illetve gyógynövényekből készült teát igyunk.

                                                            Étkezési szabályok

                               Betartásuk igen fontos testünk zavartalan működése érdekében.

 Fehérjét vagy keményítőt (szénhidrátot) tartalmazó ételeket csak külön, 4-5 órás időköz elteltével fogyasszunk, mert a helytelenül társított élelmiszerekből kis mennyiség is képes fenntartani a szervezet savasságát. Egy étkezésen belül lehetőleg egyfajta fehérjét együnk, de az aminosav komplettálás elvét a napi étkezések szintjén feltétlenül vegyük figyelembe: a teljes értékű fehérje a szójában és a belőle készült tofuban, a tönkölybúzában, a barna rizsben, a gombákban, a kölesben, a nem teljes értékű fehérje minden növényi táplálékban, de főleg a hüvelyesekben, gabonafélékben, olajos magvakban és csonthéjasokban található. Ezért fontos, hogy napi étrendünkben mindkét fajta fehérje szerepeljen.

 Szénhidrát és keményítő tartalmú ételből több fajtát fogyaszthatunk egy étkezésen belül, de igyekezzünk minél egyszerűbb ételeket készíteni és fogyasztani.

 Gyümölcsöt csak magában, nyersen és kizárólag éhgyomorra együnk. A gyümölcs 30 ? 60 perc alatt távozik a gyomorból, míg az egyéb táplálék után gyomor csak 3-5 óra múlva ürül ki. Ezért célszerű, étkezés előtt minimum 30 perccel vagy étkezés után 3-5 órával fogyasztani.

  1. Zöldségfélék, a gyümölcsök kivételével mindenfajta táplálékhoz társíthatók, azaz egyaránt fogyaszthatók fehérje, illetve szénhidrát alapú ételekkel.
  2. Híg levesek, kész zacskós levesek fogyasztása nem javasolt. Kivételnek számít a szinte tömény nyers vagy főtt zöldség lé minimális sóval és sokféle zöld fűszerrel elkészítve, továbbá a miszóleves (szójabab krém) forralatlan állapotban, emésztést segítő baktériumai, enzimjei és nagy fehérje, ásványi anyag- és vitamintartalma miatt. Kimondottan ajánlott viszont a hüvelyesekből (lencse, bab stb.), sokféle zöldség hozzáadásával készült sűrű levesek fogyasztása.
  3. Az elkészült ételekhez mindig utólag adjuk hozzá a hidegen sajtolt olajat, mert a sütött, főzött olajok egészségtelenek.
  4. Iktassuk ki az étrendből a finomított (fehér) cukrot és minden olyan táplálékot, amely ezzel készült, mivel erősen savasít, allergizál és az emésztőszervekben rendkívül káros alkoholok keletkeznek belőle. Ezen kívül a candida albicans nevű gomba legfőbb tápanyaga. Édesítésre lehetőleg mézet, juharszirupot, gabonamalátákat, vízbe áztatott és turmixolt aszalt gyümölcsöket, vagy csicsóka-sűrítményt használjunk. A barna cukor sem egészséges, de előnye a fehér cukorral szemben, hogy a fogak számára fontos fluort tartalmazza. (Ezt a kémiai fehérítéskor vonják ki a cukorból). A méz 40 C alatt őrzi csak meg tápértékét.
  5. Csak az élő (nyers) ételek teljes értékűek. Ezek közül a legjobb energiaadók a gabonák, hüvelyesek illetve egyes fűszernövények csírái (lucerna, búza, árpa, rozs, bab, lencse, szójababfélék, zsázsa, mustármag stb.). Ezeket pástétomként, salátába kiegészítőként vagy turmixgépben pépesítve, tofuval, vagy olajjal elkeverve salátaöntetként használhatjuk.
  6. Mérsékeljük, de ne iktassuk ki teljesen a sót az étkezésünkből, mert egy felnőtt embernek naponta legalább 3 g sóra szüksége van ahhoz, hogy a gyomorsavtermeléshez elegendő klorid ionhoz jusson a szervezet. Akinek kevés a gyomorsava, az nem képes az amúgy is túlzott mértékben fogyasztott fehérjéket megemészteni ? ami egy idő után allergiához vezet.
  7. A salátákhoz hidegen sajtolt olajokat használjunk, ecetet soha, mert az becsapja az emésztőrendszert. Savként érzékeli, ezért leállítja a gyomorban a sósavas emésztőnedvek termelését. Az ecetsav azonban nem képes a fehérjéket lebontani, így azok megrohadnak a belekben, miközben méreganyagok és gázok keletkeznek.

                                                                        

 

 

 Téves az a felfogás, mely szerint naponta jelentős mennyiségű fehérjét kell fogyasztanunk hús, tej és tojás formájában. A nyers gyümölcsök, zöldségek, a hüvelyesek, a csíráztatott és főtt gabona magvak, a csonthéjasok és olajos magvak elegendő fehérjét biztosítanak az átlagos terhelésű életvitelhez. A túl sok fehérje hozzájárul a reuma, köszvény, allergia, asztma és váladékképződés kialakulásához.

MyStat - Az ingyenes webstatisztikaForrás: https://kuthom.eu/gyogy/?page_id=714