Gabona

A gabona azoknak a pázsitfűféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más haszonnövénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alapélelmiszernek számítanak; egyes fejlődő országokban a rizs, a búza vagy a kukorica adja szinte a teljes étrendet. A fejlett országokban fogyasztásuk mérsékeltebb és változatosabb, de itt is alapvető.

                                                                

Az első gabonafélék gyűjtögetése a kőkörszakban kezdődött, amikor a vadászok étrendjüket egészítették ki a fűfélék magjaival. 23 ezer évvel ezelőtt a Genezáret-tó vidékén élő kőkorszaki emberek a hús mellett fűmagokat, mandulát, pisztáciát, fügét, vad olajbogyót is fogyasztottak. Az anatóliai Catal Hüyük neolitikus településén a kutatók előzetes DNS vizsgálata szerint 8500 éves termesztett gabonamaradványokat találtak. Az ember első szerszámainak egyike a gabonafélék aratásához használt sarló volt. Már az őskorban szükségessé vált az egyre nagyobb gabonatermés érdekében hegyes csontokkal és faágakkal a termőföld fellazítása.

A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarság már kiterjedt földművelési és növénytermesztési ismeretekkel érkezett, ősi magyar búzafajtáink az alakor, tönke és a tönköly.

Főbb gabonafélék

 

amaránt: egy kultúrnövény-nemzetség, mely a világ számos részén elterjedt.(lisztérzékenyek is fogyaszthatják)                           
kukorica: alapélelmiszer Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában, illetve világszerte fontos  takarmánynövény ( lisztérzékenyek is fogyaszthatják)
rizs: a trópusi és egyes mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje(lisztérzékenyek is fogyaszthatják)
búza: a mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje
árpa: malátakészítés és takarmány céljára termesztik olyan földeken, amelyek túl rossz minőségűek vagy túl hideg éghajlatúak a búza számára
cirok: fontos alapélelmiszer Ázsiában és Afrikában, valamint világszerte jelentős takarmánynövény

köles: hasonló, de nem azonos fajok összefoglaló elnevezése, amelyek fontos alapélelmiszernek számítanak Ázsiában és Afrikában(lisztérzékenyek is fogyaszthatják)
zab: korábban Skócia fő élelmiszernövénye, illetve világszerte termesztett takarmánynövény
rozs: hidegebb éghajlatú területeken jelentős
tritikálé: a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény Neve is a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.

hajdina: Eurázsiában termesztik (növénytanilag nem rokona a gabonaféléknek)(lisztérzékenyek is fogyaszthatják)
teff: Etiópia csoda-gabonája a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. Teff Armharic nyelven: "elveszett", a magok kis mérete miatt. Szélsőséges földrajzi helyeken is megterem.

Az amaránt összetétele összehasonlítva a többi gabonáéval:

 

Fehérje (%)

Lizinhányad (%)

Szénhidrát (mg)

Kalcium (mg)

Vas (mg)

Magnézium (mg)

Amaránt

16

8,5

63

162

10

280

Búza

10

3,5

71

41

3,3

20

Amaránt/búza

160%

243%

89%

395%

300%

1400%

Kukorica

9

2,5

74

20

1,8

7

Rozs

13

4

73

38

2,6

-

Hajdina

12

5,8

72

33

2,8

-

Rizs

7

2,7

77

32

1,6

13