Kiegészítők
Szükségünk van-e egyáltalán táplálék-kiegészítőkre?
Magyarországon a férfiak átlagéletkora 10, a nőké 7-8 évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. Az egészségre káros hatások megközelítően 43%-a az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27%), továbbá környezeti ártalmakra (19%) és az egészségügyi ellátás hiányosságaira vezethető vissza (11%). Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között.
A táplálkozás-tudományi kutatások mai állása szerint hiába próbálunk egészségesen táplálkozni, például sok zöldséget és gyümölcsöt enni, táplálék-kiegészítők nélkül nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat és vitaminokat.
Miért?
Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. A karotin 50%-kal, az E-vitamin 60%-kal, a B12-vitamin pedig 90%-kal csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva a zöldségek és a gyümölcsök vitamin- és ásványi anyag-tartalma mintegy 70-80%-kal zuhant le. A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re esett vissza. Mivel a talajból kimosódtak a kalcium-, magnézium-, vas-, mangán- és réztartalékok (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya vastartalma 50%-ra csökkent) a növényekben, ennek következtében az állatokban sincsen elegendő ásványi anyag.
A környezetszennyezés hatására nagymértékben romlott talajaink minősége, és ennek következtében káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket. A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik.
A tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznos anyag-tartalma minimális. Ezt minőségi éhezésnek hívják a szakemberek, ami mindannyiunkat érint. Olyan, mintha egy ceruzaelemmel akarnánk működtetni az elektromos sütőnket. Aki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdjen el táplálék-kiegészítőket szedni, és akkor jön rá, hogy mi a szervezet normális teljesítőképessége.
Ezen tények miatt az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok kellő mennyiségben történő pótlását - jelenlegi tudományos ismereteink szerint - csak a táplálékkiegészítők használatával érhetjük el.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő táplálékkiegészítőt?
Ha a táplálék kiegészítő kifejezést meghalljuk, legtöbbünknek legelőször a testépítők jutnak eszünkbe, akik fehérjét "nyomnak" és gyorsan jó izmosak lesznek. De ez azért nem ilyen egyszerű. Valóban talán a testépítők alkalmazzák leggyakrabban ezeket a szereket, bár manapság a többi sportoló körében is elterjedt. Sajnos a táplálék kiegészítő kicsit rossz szájízzel párosul, mert korábban tiltott szerekkel együtt árusították őket. A nem ellenőrzött fogyasztószerekkel is összekeverik a táplálék kiegészítőket, melyeket egy időben gyakorlatilag kontroll nélkül fogyasztotta mindenki.
Tegyünk hát rendet!
Napjainkban igen fontos kérdés, hogyan válasszuk ki a vitaminkészítmények rengetegéből, melyik is a megfelelő minőségű? A táplálékkiegészítők minőségét tekintve ugyanúgy kell gondolkoznunk, mintha ételekről beszélnénk. Minél frissebb egy étel, minél tisztább és minőségi helyről jött, minél természetesebb úton állították elő, annál nagyobb az esélye, hogy a szervezetünk részévé is válhasson.
Az egészséges élet nem luxus, de nem is alanyi jogon jár!