Meddig élhetünk?

Miért betegszünk meg 60 éves korunkra mikor az embernek legalább 100-120 évig kellene élnie?
Az élet természetes velejárója a betegség?

Normális e az, hogy megbetegszünk?

A betegség elkerülhető, vagy természetes velejárója az életnek?

Köztudott, hogy az állatoknak, csak 1-2 százaléka pusztul el betegségekben.
Ez sajnos manapság nem igaz az emberre.

Miért van ez?

Tudósok nem rég találtak egy olyan népcsoportot akik távol éltek a civilizációtól és ideális körülmények között éltek.Mikor rájuk találtak nagyon sok volt közöttük a 100 év feletti idős és egyáltalán nem voltak betegek.Tehát mit követ el a civilizált ember amiért 50-60 éves korára már egyáltalán nem egészséges?

Miért nincs rákos beteg a hunzák körében?

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól.Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek.
Fő táplálékuk a kajszibarack. A hunza népcsoportot nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak:
-nincs szívbetegség,
-nincsenek vérnyomás problémák
-nincs daganatos megbetegedés
-A nőknél ismeretlen a klimax,
-A férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.
-A hunzáknál nincs ismert rákos eset.

Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak.
A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják.Édesítésre is aszalt kajszit használnak. McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére.A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban.
Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.
Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális.

Minek volt köszönhető a hosszú életük?

Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találták meg.
A hunzák a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek.
Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le.
A sárga barackot az év minden szakában fogyasztják. A magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire.

Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos.
A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

A hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta.

Ezzel szemben egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz.
A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését.

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik.Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik.
Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák.
A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak.

Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin).
A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

Sajnos miután a civilizáció betört a hunzákhoz azóta ők is fogyasztanak a civilizáció gyümölcseiből is pl. szénsavas üdítők stb és azóta a rák náluk is megjelent.


Mit tanulhatunk a hosszú életű emberektől?
A világ leghosszabb életű népeinek étrendjében és életstílusában számos közös vonás van:

* Mindegyik étrend - a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegény.
* Mindegyik gazdag szénhidrátokban, melyek főként teljes kiőrlésű gabonából, zöldségekből és gyümölcsökből származnak.
* Mind teljes értékű, nem tartalmaz iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
* Mind friss – tehát NYERS zöldségre és gyümölcsre épül elsődlegesen (= nyers táplálkozás), azt eszik, ami az adott időszakban helyben terem, ahelyett hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának.
* Mindegyik zsiradékban szegény, s a zsiradékot természetes forrásból, magokból, mogyorófélékből származik, nem pedig palackozott étolajból, margarinból vagy telített állati zsiradékból. Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, hiszen húst alig esznek. A Hunzák esetében a tejtermékek és a húsfélék az étrendjük 1 %-át teszi ki, annyira elenyésző!
* Halat pedig csak az okinawaiak fogyasztanak, amivel azonban vigyázni kell, mert a halak jó része sajnos metil-higannyal fertőzött, ami károsítja az agyat és az idegrendszert. Tenyésztett halak húsa pedig sok egyéb anyaggal, pl. gyógyszerekkel terhelt. Ezért ha halat fogyasztunk, győződjünk meg arról, hogy nem tartalmaz sok higanyt, hogy halászott, és nem tenyésztett!
* Proteinszükségletét mind a négy nép elsősorban növényi forrásokból elégíti ki, így bab- és borsófélékből, gabonából, magokból.
* Ha tehát valaki hosszú és egészséges életet akar élni, az egyik feltétel: kerülje a mesterséges ételeket és az üres kalóriákat, és olyan étrendet válasszon inkább, amely kalóriában szegény, de tápanyagokban gazdag.

Egyéb hasznos tanácsok:

* A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethossziglan tartó nagyon sok mozgás! Sportoljunk rendszeresen, eddzük a testünket! A fizikai képességek öregkori leépülésének jó része nem a kornak tudható be, hanem annak, hogy nem használjuk őket. Azok ,akik úgy vélik, hogy nem tudnak időt szakítani a testi gyakorlatokra, előbb-utóbb a betegségekre lesznek kénytelenek. (Edward Stanley)
Más megközelítésből: "A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság." Jack LaLanne
* Nevessünk sokat, hiszen a víg kedély elősegíti az egészség megőrzését.
* Építsünk ki szeretetteljes kapcsolatokat, mert: "Napi négy ölelés kell a túléléshez, napi nyolc a működéshez, tizenkettő az épüléshez." (Virginia Satir) Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.